Írta: Szentirmai László “Latsko”

A korábbi, szabásokkal és zsebkiosztással foglalkozó írás folytatásaként – ahogyan azt már korábban említettem – az anyagokról lesz szó. Pontosabban arról, mit is jelentenek azok a komoly cégeknél részletesen megadott jellemzők, melyek ismeretében könnyebben igazodhatunk el a neten vagy az outdoor boltokban…

Egy kupac kopasz kukac…

Először is a waterproofok különféle csoportosítási elveit venném górcső alá. Két alaphalmazt különböztethetünk meg:

Az egyik a csak vízálló , vagyis a WP anyagok, melyek csakis kizárólag a vízállóságuk miatt kerülnek alkalmazásra. Ezekkel nem szívesen vesződöm órák hosszat, mert használatuk (és tervezési elvük) csak ICE (in-case-of-emergency). Bár nyilván lesznek, akik ebben vitába szállnának velem, azt kétlem, hogy van olyan ember, aki jobban szeretne egy PVC-t egy kemény Pro Shell-nél… Ezek a cuccok leggyakrabban poncsók. Ritkán, főleg a keményebb halászcuccokban vannak dzseki és parka szabású darabok (a klasszikus viharkabát…) és persze nadrágok/bibek. Ennek oka a PVC (ritkán PA) nagyfokú sósvíztűrésében keresendő.

A komolyabb sportokhoz és munkavégzéshez az anyagnál mindenképpen szükség van egy plusz képességre, a lélegzésre. Az ilyen, vízálló és egyben lélegző darabokat a szakma WP/BR gyorsjelzővel illeti. Persze ezek csak az alapok. Itt rengeteg lehetőség ágazik szét az egyes WP/BR anyagok jellemzésének terén.

A továbbiakban ehhez az útvesztőhöz próbálok egy kis segítséget nyújtani:

A vízálló-lélegző anyagok második rendezőelve a réteg-kiosztás. Az WP/BR anyagok minden esetben minimum négy különféle rétegből állnak. Ezek bentről kifelé a következők. A bélés, vagy backing/liner (a bélelt darabok esetén ezt követi az inszuláló anyag). Ezután  a legfontosabb réteg a membrán. Utána a külső anyag, mely az utolsó hagyományos réteg. Végül pedig a legkülső réteg a DWR, vagyis köznapi nevén az impregnálás (ezt sokan nem kezelik önálló rétegként, ám akkora jelentőséggel bír, hogy érdemes vele a rétegrend keretében kicsi többet foglalkozni).

A gyártók a különféle célokhoz, különféle laminálási kiosztásokkal ezeket a rétegeket egymáshoz laminálják. A ebből fakadó rendet a gyártók 2L, 2,5L és 3L jelzőkkel (vagyis két-, két és fél, illetve három rétegű anyag) minden esetben feltüntetik. Az ilyen kiosztások a következőképpen festenek a valóságban:

2L – a DWR-rel kezelt külső anyaghoz laminálják a membránt. Az esetleges inszulatív és a backer réteg (leggyakrabban háló vagy sima szövésű, de mindenképpen kellemes tapintású szövet) szabadon függ a belső oldalon.

2,5L – a szintén DWR-rel kezelt külső anyaghoz itt is hozzálaminálják a membránt, ám itt nincs textilbélés, helyét egy, a membrán belső felére felvitt, festékszerű, oleofób bevonat veszi át (ez sajnos a gyakorlatban kőkemény kondenzációs kompromisszumokkal járó, tömeg/csomagméret csökkentési eljárás).

3L – a legkeményebb igénybevételre tervezett, legjobban köthető kialakítású rend a három rétegű elrendezés. Itt nemcsak a DWR-rel kezelt külső réteget és a membránt laminálják egymáshoz, hanem a mikrohálós (térbeli fedéselvű hálós, kis denierszámú, nagy réstávú szövet) backer-t is. Így egy rendkívüli módon együtt mozgó, az esetleges bőrfelületi kondenzációt nagymértékben csökkentő kialakítást kapnak, mely a legtartósabb mindhárom elrendezés közül.

Persze a kiosztás csak egy tényező. Az azt alkotó anyagok milyensége legalább akkora fontossággal bír, ha nem nagyobbal.

A külső anyagok milyensége kiemelkedően nagy mértékben határozza meg egy WP/BR termék strapabírását, tömegét, csomagméretét. Leggyakrabban négyféle (speciális esetben ötféle) jellemzőjét érdemes figyelembe venni.

Micro-ripstop nylon shell-hez laminált Gore-Tex Pro Shell 3L Superlight 20D – szerintem a világ legjobbja, nemcsak a kategóriában…

Az anyagösszetétel: A laminátum tömegét, ellenállóságát, tapintását és páratranszport képességét mind döntően befolyásolja. A különféle feladatokhoz különféle anyagok valók. Bár igaz, hogy a finom yarnok gyártói mára a legnépszerűbb anyagoknál elérték a dillatációs és abráziós optimumokat. Így a csendes és környezetbarát poliészter a greenoutdoor-hoz, a könnyű és erős nylon a mászó és ultra sportokhoz, míg a rendkívül kopásálló poliamid az alpin dolgoknál jellemző.

Sima textúrájú elasztikus poliamid Gore-Tex Performance Shell 2L laminátumban – allrounder kielégítő teljesítménnyel…

A textúra: Az anyag strapabírásának kulcsa, esztétikai jellegének második legfontosabb jellemzője a szín után. A sima felületű anyagok a szép esztétikum mellett gyakorta homofibrikusak, vagyis nemcsak vastagságukban, hanem erősségükben is azonos szálakból állnak. Ezekkel szemben a heterofibrikus szövetek minden esetben legalább kettő, de inkább három különböző erősségű szálkomponensből állnak. Ezek az anyagok jellemzően kikönnyített szövetek, melyben a gyengébb alapszövetrendet egy erősebb, geometrikusan pozícionált szálrendszer teszi szakadásbiztossá, hasonlatosan a csővázas szerkezetekhez. Az ilyen anyagok pont szakadásbiztosságukról kapták a ripstop nevet. Az ilyen kivitelezésnek csak könnyű és kevéssé erősebb (mondjuk 20-60 denier) szálerősség esetén van igazán értelme. Feljebb felesleges túlbiztosítás egy shell esetén…

Szintén micro-ripstop nylon shell, ám most 2,5 L Gore-Tex Paclite rendszerben – nem kompromisszumok nélküli…

A textilszám: Vagyis az egységnyi szabott területre jutó tömeg század uncia per négyzetyardban. Európában ez gramm per négyzetméter. Átváltása egyszerű: 1 uncia per négyzetyard 33,91 gramm per négyzetméternek felel meg. A textilszámban ez 100 (vagyis 100/100, tehát 1 uncia négyzetyardonként).

Forradalmi szekunder-oldali laminációs eljárás a “hot stuff” micro-ripstop nylon Gore-Tex Active Shell-ben – alternatív gondolkodásmód 3L-ben…

A denierszám: Kis túlzással a szövet erőssége. Az anyagot széltében és hosszában alkotó legerősebb szálrend egy szálára eső 9000 méterének tömege grammban kifejezve. A szövetek gyakran nem csak egy denierszámmal jellemezhetők (pl.: 75D), mert eltérő a kereszt- és a hosszirányú legerősebb szálrend denierben megadott értéke (pl.: 70D x 100D). Az anyagok zöme 100 denier felett kifejezetten erősnek számít.

A speciális mutató: Az anyagok úgynevezett viselkedési mutatója, mely például az elaszticitást jelzi. Erre utal mondjuk a kódvégi “S”, mint stretch.

A membránok jellemzően két módszer köré csoportosíthatók. Az egyik – véleményem szerint a hatékonyabb – a vízcsepp és a pára aeroszol részecskéi közötti méretkülönbségen alapszik. Az elv az, hogy a mikroporózus anyag szálai közötti rések néhányszázszor nagyobbak a pára aeroszol részecskéinél, ellenben több tízezerszer kisebbek a legkisebb lehetséges vízcseppnél. Az erre használt anyagok közül a legjelentősebb – az általam legjobbnak tartott két márkát – a Gore-Tex és az eVent membránt is alkotó expanded-politetrafluoretilén (ePTFE). A másik módszer a hidrofil és hidrofób részecskék meghatározott elrendezésén alapszik. Lényege, hogy a hidrofób (víztaszító) részecskék (vagy szálak) a szervezet hőjének hatására mintegy átpréselik a vizet a vízálló külső anyagon az anyagba épített hidrofil (vízkedvelő) részeken keresztül, azonban a külső anyag továbbra sem engedi be a vizet, tehát a módszer végtére is a belső és a külső rendszer közötti nyomáskülönbségen alapszik, mely az egész rendszert mozgásban tartja. Az ilyen membránok legtipikusabb példája a Mountain Hardwear Conduit membránja. A membránok jellemzően ipari fantázianevekkel ellátott szabadalmak, így nincs igazán rájuk illeszthető analógia, úgyhogy sajnos itt kissé jártasabbnak kell lenni a piacon futó membránok és kiosztásaik terén (például: Gore-Tex, eVent, MHW DryQ, Dermizax, Entrant, Helly Tech, Omni-Tech, Defender, CTX, Sympatex…stb.).

Gore-Tex Paclite 2,5L belső réteg – kellemes a bőrön és könnyű is, ám én nem csípem a kondenzációt…

Az esetleges inszulatív réteget szintén rendkívül sokféle módon jellemezhetjük. A szintetikus és természetes töltetek általános jellemzőit a hálózsákok esetében már kitárgyaltuk, sőt részletesebben is kifejtettük a vezető szintetikus (PrimaLoft) és a vezető természetes szigetelések esetén (pehely).

Gore-Tex Active Shell 3L belső oldala. A legkönnyebb, vagy inkább a legkönnyedebb?

A belső réteget, vagyis a backer/liner szintet alkotó anyagok viszonylag kis szorást mutatnak. Míg a legtöbb 3L belső poliamid háló, addig a 2L-ben gyakorta jellemző a poliészter háló, illetve a finom anyag, ritkán fleece.

Finom tapintású poliészter liner heterofibrikus szerkezettel – ritka, de finom anyag, ami jól passzol egy backcountry shellhez…

A fent elmített számos tényezőből összeálló jellemzősor kód-szerűen (gyakran itt is külön ipari fantázianévvel együtt) adja meg a WP/BR felszerelésünk milyenségét. Erre két egyszerű példa a Marmot berkeiből:

Flex P280S Gore-Tex Softshell 3L – 78d X 70d : Ez a “Flex” névre keresztelt rendszer egy 95 gramm per négyzetméter tömegű (ezt a 280-as textilszámból könnyen visszafejthetjük), hosszirányban 78 denier, keresztirányban 70 denier erősségű, 3 rétegű stretch softshell anyag, a Gore Industries ePTFE membránjával. Ez az anyag egyébként a Marmot LaGrace dzsekijéből lehet ismerős.

Contour N-280 Gore-Tex Performance Shell 2L – 75d X 150d : A “Contour” egy szintén 95 grammos négyzetmétertömeggel bíró, multi-szálerősség direkcionálitással készített 2 rétegű nylon anyag a Gore Industries ePTFE membránjával (Marmot Palisades Jacket).

Poliamid Gore-Tex Pro Shell 3L liner – erős, kellemes a bőrnek és kiváló az izzadság-transzportja…

Miután sok gyártó nem tünteti fel teljes egészében az anyagok jellemzőit, így gyakran csak a furcsa keresztneveik maradnak. Például a Millet és a ME – bár vitán felül komoly gyártók – csak néhol tüntetik fel a laminátumon és a rétegrenden (na jó, nagy’ritkán denierszámon) kívüli anyagadatait vízálló-lélegző termékei esetében. Így maradhatnak a szakavatottaknak is fejtörést okozó Varuna, Khumbu, Titanium, Tenacity, Ascendor és társaik elnevezések. Kedves gyártók, kövessétek a Haglöfs és a Nörrona példáját, mert évek óta ők vezetik a technikai öltözékekel kapcsolatos adatszolgáltatás minőségi versenyét.

Végül, miután tudjuk, hogy mi-mit jelent, nekiállhatunk kiötölni, hová, milyen anyagrendű kabátot válasszunk. Ennek megsegítésére az első cikkhez hasonlóan ajánlásokat tennék. Azt azonban előrebocsátanám, hogy a félreértések elkerülése érdekében a gyártói anyagajánlásokkal egészítem ki tanácsaimat, ha esetleg valaki nem értene egyet velem.

A különféle aktivitásokhoz, különféle anyagok az ideálisak:

-GREEN OUTDOOR: Mindenképpen a csendesebb, simább textúrájú, puhább külső anyagokkal ellátott anyagú kabátokat ajánlanám, ám magasabb denierszámmal a nagyobb strapabírás érdekében. Személyes ajánlatom az atombiztos Gore-Tex Performance Shell 3L (például SITKA STORMFRONT JACKET).

-WHITE OUTDOOR: Stílustól függ. Off-piste: Gore-Tex Softshell, esetleg egy Pro Shell one-piece (például NORRONA NARVIK COMFORT SHELL). Pályasí: bármilyen bélelt WP/BR megteszi, személyesen a Gore-Tex Performance Shell 2L és a PrimaLoft kombóját ajánlom (például TIERRA ROND PADDED JACKET). Sítúra: Ide csak az igazán profi lélegzőképességű darabok jöhetnek szóba (ezért használnak erre gyakran nem is a valódi waterproofok közé sorolt Windstopper Softshell-t). Az eVent vagy a Gore-Tex Active Shell (ritkán Gore-Tex Pro Shell 3L) kiváló erre a célra. Például egy ARC’TERYX BETA FL JACKET (csak ne lennének annyira gáz színei ).

-BACKCOUNTRY: A klasszikus túrakabátoknál se hanyagoljuk el az anyag fontosságát. Nem elég egy befülledős, alsó kategóriás valami, mert ugye klasszikus többnapos középhegységi túrán sem szeretnénk befőve/beázva mozogni. Személyesen a szuper ár érték arányú 2L HyVent TNF cuccokat ajánlom (például TNF RESOLVE JACKET), de szóba jöhet még a Gore-Tex Performance Shell 2L (például HAGLÖFS TOPO JACKET) és a Gore-Tex Paclite 2,5L is.

-ALPIN (szikla, magashegy 3000-5500 méter helytől függően, jégmászás): Csak és kizárólag 3L. Ez lehet eVent (például MONTANE SUPER-FLY XT), vagy egy rugged Gore-Tex Pro Shell (például MILLET AXON PRO EVO). Ne kockáztassunk, mert itt tényleg ráfázhatunk. Nem mondom, hogy ezek nélkül nem lehet hegyet mászni, de szerepük sokkal nagyobb, mint hinnénk…

-ULTRALIGHT: Sokféle megközelítés létezik. A gyártók által erre a célra kifejlesztett 2,5L anyagoktól én rettenetesen óckódom, ám ízlések és pofonok. Bár a Paclite is Gore-Tex, én inkább csak motorozásra ajánlom, vagy statikusabb dolgokra. Szintén ez a véleményem a többi 2,5L anyagról is. Ide a legdurvább fegyvereket érdemes vinni, hiszen ez a szegmens a legfinomabb módosításokra is reagál. Ajánlatom: Gore-Tex Active Shell, Gore-Tex Pro Shell Superlight. Például MOUNTAIN EQUIPMENT FIREFOX JACKET (bármelyik ).

Persze nehéz mindenki igényeinek megfelelően összeszedni, hogyan is kell igényesen és jól átgondoltan minőségi vízálló kabátot választani, ám remélem elégedettek lesztek. Természetesen akiben kérdés maradt, tegye fel bátran!